Hírlevél:

  ok
Leiratkozás

Íratkozzon fel hírlevelünkre, hogy Ön is mielőbb értesülhessen legújabb kiadványainkról!
Sajtófigyelő
  
A faműves Babó Antal

Nos, tudnunk kell, hogy a fájdalmasan rövid életű (1942-1999) velemi fafaragó egyedi bútorokat gyártott. Olyan darabokat, amelyek egytől egyig az ő szakmai gondolkodását, alkotói világképét hordozzák. Maga is érzékelte ennek a hozzáállásnak a romantikus ízeit, azonban egyetlen pillanatig sem érezte, hogy ez vállalhatatlan volna: "korszerűtlensége" mintegy a Nietzsche-i korszerűtlenséget idézi. Vagyis semmiképpen nem stílromantika, inkább szinte a múlt ködeiből derengő hagyományok felélesztése, olyan korok és társadalmi közegek kézművességének újragondolása, amelyek mára úgyszólván teljességgel feledésbe merültek. Aligha tévedek nagyot, ha legközelebbi rokonaiként a román és gótikus korok bútorait tekintem, vagy éppen a XIX. században még élő kézműves parasztbútorokkal vetem egybe.

Menekült volna?

Akkor minden bizonnyal, amikor föladva fővárosi egzisztenciáját az újrakezdést, a hiteles alapról való újrakezdést választotta Velemben.

Azt gondolom azonban, hogy munkában már nem; azokkal éppenséggel fölényét (igazságát?) mutatta föl egy értékrendet vesztett világgal szemben, amely hamis ideák, kicsinyes célok felé tart. Az pedig, amit ő készít el, tartós és szilárd, szól a hagyományhoz kapcsolódásról, a természet valós szépségéről.

Különleges pálya, különleges alkotásokkal fémjelezve. De csak kevesek, méltatlanul kevesek által ismerve. A barátok - persze - rendületlenül hisznek benne, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Kapiller Ferenc, Somogyi Győző, Durst András, Dragomán Pál, Lőrincz Zoltán, Ambrus Lajos jóvoltából és a B.K.L. Kiadó nagyvonalú támogatásával talán most szélesebb körökben is ismertté válhat Babó Antal mágikus erejű művészete. Noha nem tudom, lehetséges, ő nem művészetnek nevezte volna saját tevékenységét. Gyaníthatólag hitvallásnak.

(Vasi Szemle, 2001. 6. szám)

Sipos Endre: Erdei barangolások

Sipos Endre agrármérnök, tanár és vadász, az erdő szerelmese. Barangolásainak élményeit, tapasztalatait rendszerezte a kötetben, amelyben kimeríthetetlen élményanyagot és tudást fogott össze. És próbálta elkülönítve rendszerezni, de a gazdag életanyag és a természet minduntalan áttörte a szerző szabta korlátokat. Jutott személyes vallomás a könyv elejére, végére, minden témakörére. A kifejezetten tanító, oktató céllal írt fejezet - az erdeink kis és nagy vadjairól - is személyes megfigyelésekkel, vadászélményekkel színeződött át.

A vadásznaptárt, amely a kötet legterjedelmesebb része, nehéz műfaji keretbe szorítani. Leginkább a kalendáriumi hagyományokat követi benne a szerző. Márciussal indítja a vadászévet Sipos Endre, és két verssel. Minden évszakot magyar költők természeti vallomásai vezetnek be, a szerző felvételei illusztrálnak, és emlékei ölelnek körül.

Nem csak a természethez és a költészethez van jó érzéke Sipos Endrének, de az íráshoz is. Az ismeretterjesztő szándék tiszta, egyszerű mondatokra, értekező stílusra készteti a szerzőt. Élményeit ihletett tollal, szinte tárcanovellaként írta meg. Megrendítő a tanúfákról, az állva meghaló fákról szóló esszéje. Két vadásztörténetével (Életem bikája, Hajnali lesen) azokkal is megsejtet valamit a vadászat ízéből, izgalmából, lényegéből, akik sose léptek puskával az erdőbe.

(Vas Népe, 2002. december 01.)

Kincses Szombathely

Aprócska, de annál érdekesebb kiadvánnyal jelentkezett nemrégiben a szombathelyi B.K.L. Kiadó. A Kiss Gábor és Mayer László nevével fémjelzett - egyszerű vaknyomással díszített, impozáns bőrkötésben készült - Kincses Szombathely magyarul, németül és angolul szól a Nyugat Királynőjéről. A szerkesztők Pietro Ransano olasz humanista történetíró XV. század végéről idézett leírásával vezetik be az érdeklődőt Savaria világába, később mégsem a szavak mesélnek a múltról. Szombathely számtalan értéket rejt, amelyek között a könyvecske régi grafikák segítségével kísér végig, miközben két évezred kincseit tartjuk kezünkben.

(Savaria Fórum, 2002. szeptember 04.)

A "Kincses Szombathely" című kötet a római kortól a modern korig jut, ismert és kevésbé ismert ábrázolásokat helyezve egymás mellé. A magyarul, angolul és németül írt esszéisztikus, irodalmi bevezető után indul a "városnézés", amelynek során csak szűkszavú képaláírások kalauzolják az olvasót, akit elsősorban a látványokkal kíván a két szerző gyönyörködtetni. Viszont a könyv végén tudományos igényű a képjegyzék: pontos szakleírások olvashatók a képek méreteiről, technikájáról és lelőhelyeiről.

Az első régiségekről szóló leírások a humanistáknak köszönhetők, Schoenviesner könyve pedig egész Európában híressé tette a savariai leleteket. Kevesen ismerik viszont Aloisius Ferdinandus Marsigli (1658-1730) forrásértékű munkáját, amely a püspöki könyvtárban van meg. A bolognai hadmérnöknek a mai mérnököket is ámulatba ejtő, rendkívül pontos rajzai között hídmetszetek, várfalak, alaprajzok, nézetek, sáncmetszetek is találhatók. Az ő kortársa volt Bél Mátyás, akinek 1735-ben jelentek meg ikonszerű ábrázolásai a magyarországi régiségekről Notizia hungariae novae historico geographica címmel.

A kötetben a nyitó kép egy párkánytöredék a capitoliumi Triász templomáról. A történelmi séta a főtérről, a fórumról indul és ide érkezik. Vagyis nemcsak időrendi, hanem térbeli logikája is van a kötetnek. Az iseumi kövek, a római temető síremlékei, táblái, római oszlopok, romkerti mozaik, római házi szobrocskák után Szent Mártonnal lépünk át a középkorba.

Nagy, kicsit idealizált látképek következnek, metszetek a 18-19. századból, majd a Szőkeföldi Kúria 1890-ből, ami nem más, mint a Hotel Sabaria. Fő tér, Széchenyi utca, püspöki palota, székesegyház (kívülről, belülről), Szily János utca, Várkör, majd nyugat felé kimegyünk a városból: Bagolyvár, Kálvária templom (még egytornyosan 1890-ben). A szőlőhegyről és a Kálváriáról visszanézünk a városra, s a látképek után visszatérünk a "modern városba", amit Ebenspanger Sándor festészeti intézete képvisel a háttérben füstölgő gyárkéményekkel, és a vasútállomás.

(Vas Népe, 2002. október 10.)

  
Sárvár (Művészkönyv Somlósi Lajos fotóival)

"E könyv különlegessége a tradicionális városalbumok képi felfogásával való merész szakításban rejlik. Szűk keretbe fogott kompozícióin a nagy motívumok részleteivel operál, a távolság helyett a lírai síkmértan, a konstruktív megfogalmazás eszközeit alkalmazza. Szürkébe tartott fotói a grafikával, a színesek némely képsorai egyenesen a Barcsay-Korniss-féle szentendrei festészettel tartanak rokonságot."

"Az ellenpontozás - pl. a kriptatetők és a fény vagy a művészet (szobor) és a vásári, talmi giccs összevágása, mint kifejező eszköz, Somlósi képsorainak fő erénye. A jó szerkesztőkészséggel párosulva olyan érték, amely nemcsak láttatja a lényeget, hanem gondolkodásra, ítéletalkotásra késztet. Életről, halálról, hagyományról, történelemről, hazáról."

(Vasi Szemle, 2004. 1. szám)

Somlósi Lajos fotográfus Sárvárt bemutató művészkönyvét Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe: "Mi büszkék vagyunk Sárvárra, csak kicsit unjuk már azokat a fotókat, amelyek városunkról készülnek. A képeslapokról mindig ugyanazok a helyszínek (várhíd, az arborétum bejárata stb.), csaknem azonos beállításban köszönnek vissza ránk. Somlósi Lajos most bebizonyította, hogy ezeket a helyszíneket másképp is lehet fotózni. Kijelenthetem, az elmúlt tíz év legszebb könyve jelent meg Sárvárról." - hangsúlyozta a közgyűlés elnöke.

(Vas Népe, 2003. június 14.)

A Pannonhalmi-dombság (Kalauz turistáknak és természetbarátoknak)

A több mint hatvan tudományos igényű forrásmunka felhasználásával készült kötetben avatott szakemberek, mint dr. Alexay Zoltán, dr. Bedécs Gyula, Csuka István, Horváthné Volf Mónika, Perger Gyula, Szűcs Mihály, Trukáné Katona Zsuzsa segítségével kalandozhatunk a Pannonhalmi-dombság szemet gyönyörködtető, egyben megnyugtató romantikus vidékén. Ha akarjuk bejárhatjuk az Európában egyedülálló nyúli szurdokot, megcsodálhatjuk Győrszemerén a Szent Vendel-képoszlopot, a megyéhez nemrég csatlakozott Fenyőfőn a homoki ősfenyvest, Kajárpécen a helytörténeti és régészeti gyűjteményt, Pannonhalmán a bencés apátságot, Téten a Kisfaludy-portát, Romándon a pincesort, Péren a térség fejlődőképességét reprezentáló repülőteret, és így tovább.

(Kisalföld, 2003. december 29.)

A Rába és a Rába mente (Kalauz turistáknak és természetbarátoknak)

A B.K.L. Kiadó 1997-ben indította útjára tájegységeket bemutató sorozatát, amelynek alcíme - Kalauz turistáknak és természetbarátoknak - sokat elárul. A könyv szerzői átlépték a megyehatárokat, sőt az országhatárt is, hiszen végigkísérik a folyót eredetétől a Dunába ömlésig. A Rába 293 kilométeréből 211 kilométert tesz meg hazánkban. Alsószölnöknél lépi át a határt, s a nála kétszer nagyobb Lapinccsal Szentgotthárdnál egyesül (furcsa módon mégsem veszi fel a nagyobb folyó nevét, pedig ez a vízjogi szokás). Rendhagyó az is, hogy a népes vasi és Győr megyei szerzőgárda saját szakterülete szerint írta meg a fejezeteket. Történelem, természetföldrajz, növény- és állatvilág, néprajz, műemlékek, a Rába menti városok és falvak bemutatása jól megfér egymás mellett a szeszélyes folyón való túrázás praktikus ismereteivel, vagy a vízügyi szakember nézőpontjával.

(Vas Népe, 2001. április 24.)

Köztudott, hogy a Rába völgye ősidők óta lakott hely és elődeink e tájra érkezése óta a történelmünknek is fontos színhelye. A természet és az emberi alkotóerő együttesen teremtette meg azokat a viszonyokat, adottságokat, amelyek vonzóvá teszik a vadvízű, kanyargó folyót, a két partján fekvő 59 - 14 osztrák, 25 vasi, 20 győr-moson-soproni - települést.

(Vasi Szemle, 2001. 4. szám)

Szombathely és környéke (Kalauz turistáknak és természetbarátoknak)

A kötetet, melynek elkészültéhez 14 szerző és ugyanannyi fotós járult hozzá, Boda László és Orbán Róbert szerkesztette. A természetrajzi leírásokat a növény- és állatvilág ismertetése, majd 55 település bemutatása követi. A kötetet turisztikai és kulturális információk zárják, az összesen 240 oldalt pedig új és archív fényképek gazdagítják.

(Savaria Fórum, 2000. október 26.)

Bük, Csepreg, Sárvár és környékük (Kalauz turistáknak és természetbarátoknak)

A kötet, illetve a sorozat jelentőségét Majthényi László, a regionális idegenforgalmi bizottság vasi elnöke méltatta. Bejelentette, a sorozat hamarosan regionális jelleget ölt, mivel előkészületben van a Szigetközt bemutató turisztikai kalauz. A könyv szerzőit a felelős kiadó, Boda László mutatta be, s elmondta, hogy ezúttal a munkájukat bizonyos fokig nehezítette, hogy nem egy, hanem több, de mint kiderült valamiképpen mégiscsak összetartozó tájegység turisztikai érdekességeit foglalták egy kötetbe.

(Vas Népe, 2000. szeptember 22.)

A kalauz önálló fejezetben mutatja be a Rábát, az élő folyót, s ad hasznos tanácsokat a vízitúrára indulóknak. Az Országos Kék Túra területünkre eső szakaszát Orbán Róbert ismerteti. Megtalálhatók a könyvben a múzeumokkal és kiállítóhelyekkel, illetve a szálláshelyekkel kapcsolatos legfontosabb információk is - részben reklámok keretében.

(Vasi Szemle, 2001. 3. szám)

(« 1) - 3 -
  
- 4 - (5 »)
9700 Szombathely, Katona József u. 10.
Telefon: 94/327 962 :: Fax: 94/789 899 :: E-mail: bklkiado@bklkiado.hu
Powered by Innoweb
info@inno-web.hu